Digitalizáció
A több száz oldalnyi levél és az eredetileg hozzájuk csatolt száznál több kiskép - többségében Hudec László saját fotói - feldogozása folyamatosan zajlik. Emelett kiemelt fontosságú volt, az eredeti portfolió albumok szkennelése és tartalmának rendszerezése. A hosszútávú cél, hogy ezek az unikális képi, nyomtatott és írt dokumentumok nyilvánossá váljanak az Europeana felületén, az Európai Unió multimédiás elektronikus könyvtárában is.
Hudec-fotóalbumok restaurálása és digitalizálása
Az építész legfontosabb épületeiről készült 2 protfólió korabeli fotográfiákat, blue-printeket és újságcikkeket tartalmaz. Valószínűleg az 1920-30-as években Hudec László saját kezüleg válogatta össze és rendezte fotóalbumokba pályája kiemelkedő projektjeit és küldte el a magyarországi rokonságnak. A fotók nagy része unikális nagyítás, az utolsó megmaradt példány, melyekről sem a sanghaji archívumokban, sem a Hudec-hagyaték másik fontos központjában, az UVIC (a kanadai University of Victoria) archívumában nem található másolat. Az Iparművészeti Múzeum munkatársa, Darabos Edit restaurátor professzionális munkájának köszönhetően az egyik legértékesebb Hudec-tárgy kapta vissza régi fényét, hogy a nagyközönség számára is bemutatható legyen és digitalizálásra is alkalmas állípotba kerüljön.
A családi levelezés feldolgozása
Hudec László intenzív levelezést folytatott egész életében Magyarországra költözött családtagjaival. Eleinte szüleinek írt hosszú beszámolókat a korai sanghaji évekről, majd 1922-től, édesapja halála után testvéreivel, köztük a Budapestre költöző Jolánnal és férjével Jánossy Istvánnal tartotta leveleken keresztül a kapcsolatot. Mivel mindig napra kész volt a technológiai fejlesztésekben és azt úgy a munkájába, mint a privát életében is gyorsan használni kezdte, ezért 1923-tól már írógéppel írt leveleket küldött a rokonságnak. Szerencsés véletlen, hogy a budapesti családi archívumban közel 40 év levelezsése megtalálható. Az első, tartalmi feldolgozásuk megtörtént 2008-2009 folyamán és fontos forrásként szolgált a róla Magyarországon elöször megjelenő monográfiához az Építészet Mesteri sorozat keretében (Luca Poncellini, Csejdy Júlia: Hudec László, Holnap Kiadó). A feldolgozás következő fázisa a levelek szöveges rögzítése digitálsan ezáltal létrehozva egy nagyobb szövegállományt, ami kereshető, kulcsszavazható lesz így.
Interaktív tudástár fejlesztés
2008-ban a Sanghaji Magyar Konzulátus kezdeményezésére indult el itthon is Hudec László életútját és munkásságát feltáró kutató munka. Ennek során került napvilágra sok értékes dokumentum, amelyet a budapesti családi archívumban őrzött Dr Jánossy Eszter, Jánossy István és Hugyecz Jolán legifjabb gyermeke, az építész unokahúga. A gazdag anyag feldolgozása és Hudec László elhelyezése a magyar építészeti kánonban a szakmai szervezetknek is fontos téma lett. Így vált a Magyar Építész Szövetség is partnerévé a Hudec-projekteknek. Támogatásukkal tudott megvalósulni az első körben digitalizált hagyaték felhasználásával az un. Hudec Interaktív Tudástár. A multimédiás fejlesztésnek fontos aktulitást adott a 2010-ben Sanghajban megrendezésre kerülő Világkiállítás, ahol az elkészült desktop-applikáció bemutásra is került. Célja, hogy megismertesse a kínai közönséggel az építész társadalmi és kulturális hátterét, szakmai ismereteinek forrásait képekkel és térképpel illusztrálva, valamint bemutassa egy 25 perces dokumentumfilben kalandos életének sorsfordító pillanatait.